Kiss Hanna annak idején a magyartanárától, Béres Ildikótól hallott a pályázatról. Nem ez az első sikere: két évvel ezelőtt harmadik, tavaly pedig második helyezést ért el, míg végre idén az ő meséjét találták a legjobbnak.

– A mesém a környezetvédelemről szól. Rendkívül fontosnak tartom ugyanis, hogy megbecsüljük a természetet, hiszen érték – részletezte a fiatal lány. – Rendszeresen írok, ugyanis egy pályázaton egyéves tagságot nyertem a Fiatal Író Tanoncok Társaságába, ahol írók mentorálásával alkotunk. Egyszer majd szeretnék kiadni egy saját mesekönyvet, aztán – ahogy fokozatosan fejlődöm – írnék sci-fit, fantasyt és talán egy krimit is.

A talpraesett lány főhőse az erdőbe téved, az elfek és tündérek birodalmába, akik „annyira aprók, hogy csak hosszas szemlélődés után lehetne megpillantani őket”. A képzeletbeli lények világát a pusztulás fenyegeti, ugyanis éltető forrásukat az emberek teleszórták szeméttel. Emi azonban összefog az osztálytársaival, és megtisztítják „az erdő szívét”.

– A szüleimmel és két kisebb testvéremmel mi is az erdő közelében élünk Fertőrákoson – tette hozzá Hanna. – Nagyon szeretem az állatokat. Van három teknősünk, egy macskánk és egy kutyánk. Sokat sétálok Néróval. A szabadidőmben rengeteget olvasok: heti egy könyvet mindenképp. Szeretem megrendelni őket, és jó érzéssel tölt el, hogy bármikor levehetem őket a polcról, mert szinte mindegyiket újraolvasom.

Hanna négyes–ötös tanuló, nyolcadik után pedig a Berzsenyi Líceum 0. angolos osztályába jelentkezik, ugyanis az angol már „mindenhez is kell”. Arra a kérdésre pedig, hogy hisz-e az elfek és a tündérek létezésében, csak ennyit felel: „Nem, de lehet, hogy ott rejtőznek a fák levelei között”.

Tekintse meg kvízünket!