Sopron város kékfrankosa
2024. 05. 01. | Szilágyi AndreaIváncsics Zoltánt nem kell bemutatni városunk lakóinak – borászatáról mindenki hallott már, aki kiváló, zamatos, soproni bort keresett. A termelő a sz...
Sokan már régóta nem a kukába helyezik a háztartásukban keletkező szerves hulladékot, mások az utóbbi időben döntöttek a komposztálás mellett. Nézzük az eljárás előnyeit!
Komposztálódáskor a szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik. Az újrahasznosítás egyik hozadéka, hogy jelentősen csökken a háztartásunk hulladékmennyisége. A magyar lakosság évente fejenként átlagosan 500–600 kilogramm hulladékot termel. Ennek 30 százaléka olyan szerves anyagokból adódik össze, amelyeket költséghatékonyan, egyszerűen komposztálhatnánk is. Vagyis körülbelül napi fél kiló hulladék nem a kukában kötne ki, hanem visszajutna a természetes körforgásba.
– A komposzttal javíthatjuk a talajt, így a növényeink egészségesebbek lesznek, a baktériumok, mikroorganizmusok, giliszták, rovarok szívesebben telepszenek meg benne, segítve a kerti munkánkat – tudtuk meg Mogyorósi Rita hobbikertésztől, aki évek óta nyer rangos elismeréseket varázslatos kertjével. – A humusszal feljavított talaj vízmegkötő képessége is jobb, vagyis nem szárad ki olyan könnyen.
Rita a helyben hagyó komposztálás híve, ami mulcsozás is egyben. Semmilyen szerves hulladék nem kerül ki a kertjéből. Az ágyások közé szórja a növényi hulladékot, ami ott lebomlik, és a talaj minőségének javulását az is mutatja, hogy könnyebb ültetni az ágyásokba.
– A komposzt közé teszek konyhai zöldség- és gyümölcsmaradékot, kávézaccot, vékonyan terítek rá fahamut, az ugyanis lúgosít – tette hozzá Mogyorósi Rita. – Mindent visszaadok a talajnak, amit lenyírok a növényekről. Előnyösnek tartom, ha tartalmaz a komposzt nitrogéndús zöldhulladékot, vagyis közé teszem a fűnyesedéket is, de adok hozzá szalmát, sőt kartonpapírt is. A tűlevelű növények levágott darabjait azok alá a növények alá helyezem, amelyek a savanyú talajt szeretik, ilyen például a hortenzia vagy a kamélia.
A komposztálás szakértői szerint ahhoz, hogy ideális körülményeket biztosítsunk a munkálkodó mikroorganizmusoknak, 25 százalék zöldhulladékhoz (zöldség, gyümölcs, fű) 75 százalék száraz hulladékot (gallyak, forgács, mulcs, szalma) ajánlott adni. Rita – elmondása szerint – rengeteg időt takarít meg azzal, hogy nem kell folyamatosan a komposztálóhoz futkosnia. Ha azonban valaki mégis a komposztáló mellett dönt, ne felejtse el 4–6 hetente átforgatni a komposztot!
Iváncsics Zoltánt nem kell bemutatni városunk lakóinak – borászatáról mindenki hallott már, aki kiváló, zamatos, soproni bort keresett. A termelő a sz...
Bármilyen sövényt választunk, az a lényeg, hogy betöltse a funkciót, amit szánunk neki, díszítsen, könnyen kezelhető legyen, és lehetőleg a károsítói...